A Tight End pozíció egyre komolyabb hangsúlyt kap az NFLben. Mikor manapság az irányítón áll vagy bukik csapatok sorsa. Mikor a passzjáték meghatározó lett. Akkor az irányítónak kiváló fegyver egy remek Tight End. Először is azért, mert amikor az egyre jobban védekező csapatok letakarják a célpontjait, a TE adhat megbízhatóan egy vészmegoldást, más néven checkdown passzt, így tovább haladhat a drive. Másodszor azért, mert ezzel nemcsak a statisztikája lesz jobb adott irányítónak, hanem az önbizalma is megnő. Harmadszor pedig azért, mert manapság már 2-3 másodperc alatt dobni kell, különben a QB hamar földön találja magát. Ennyi idő alatt pedig gyors, nagydarab, a tömegben is biztonsággal a labdát megszerző, és azt megtartó játékos felé dobni több mint praktikus, eredményes.
Az egész azzal kezdődött, hogy bizonyos Kellen Winslow és Shannon Sharp urak bizonyították a sokoldalúság nem megy feltétlen a minőség rovására. Ők ugyanis egyszerre voltak nagyok, erősek, gyorsak, és kaptak el magas szinten. Vagyis futásnál (passznál) blokkoltak hatodik OL játékos szintjén, egyben (TE) passz utakat futva kapták el a lasztit WR poszton is elismerést érő szinten.
Az olyan srácok, akik 6'5 magasak vagy nagyobbak, elég gyorsak, valamint a labdával is jól bánnak, elmennek kosarazni. Azonban mostanság egyre inkább kacsingatnak az NFL irányába. A liga valaha volt legeredményesebb rekordhalmozója (és elfogultan hadd tegyem hozzá: valószínűleg így a legjobb) TEje, Tony Gonzalez is kosaras múlttal rendelkezik. Örök kihívója, és ex csoport riválisa Antonio Gates is. Ahogy a legújabb sztár Jimmy Graham.
Chuck Pagano a Ravens ex Defensive coordinatora (jelenlegi friss Colts HC) egyszer azt mondta, ez "kosárlabda a füvön".
De térjünk rá a 2011es szezonra. A SB egyik résztvevője, a Patriots odáig ment, hogy a slot WR sztár (Wes Welker) után a második és harmadik legtöbb elkapott yard két fiatal TE nevéhez fűződik. Aaron Hernandez illetve Rob Gronkowski, akik nem meglepő, de college kosaras múlttal rendelkeznek. Ők ketten 169 elkapásból (ami a csapat elkapásainak 43%-a) 2237 yardot értek el (ami a csapat yardjainak 42%a) , ezzel 27 TD-t szerezve (ami a Patsnél 62%át adja az összesnek).
Mondok ellenpéldát a kedvenc csapatomról. Tony Moeaki 2010ben rookieként hamar felhívta magára a figyelmet. Év végére már egyre több passzt kapott, bár blokkolási munkája csöppet sem gyengült ettől, ami egyik fő letéteményese volt a ligaelső futásoknak. Szóval év végére a második legtöbb elkapott yardot hozta össze a csapatban. 2011ben a training campben lesérült. Majd (éles meccsen) a sztár HB is követte. És a támadás szétesett. Nem volt meg a minőségi gyorslábú extra blokkoló futáshoz. Nem volt biztonsági célpont. Az egész offense szenvedett egy szezonon át.
Jön a draft lassacskán. Ahol eddig megszokott volt, hogy TE-t nem húznak a csapatok első kör elején-közepén semmiképp. További körökben sem elsődleges prioritást élvez a poszt. Nem hiszem, hogy valaha versenyezni fog a TE poszt, a sztár QB-OT-pass rusher-DT vonulattal. De egyre inkább várok egy kis előrelépést. Ahogy például a passzjáték előretörésével a CBk értéke is megemelkedett, nemcsak a WReké. A drafton, és az utána következő nagy pénzes szerződésekben. Valamint várom, hogy egyre több csapat hagy fel az "egyik TE elkap, másik blokkol" spórolási céllal és gyakorlattal. Inkább egy- akár két, valóban mindent tudó Tight End beszerzésében látják a szükséges előrelépés lehetőségét. Az is indokolja ezt, hogy terjedni látszik a dupla TE-s (u.n. Big) felállás. Vagyis ezen módosító az alapfelállásokhoz. Ami esetén gyakorlatilag egy WR beáldozásával megduplázzák a TE-ek számát.
A jelenlegi állás szerinti öt legjobb prospect a drafton: Dwayne Allen - Clemson; Coby Fleener - Stanford; Orson Charles - Georgia; Michael Egnew - Mizzou; valamint Ladarius Green - Louisiana Lafayette; Bár az én egyik favoritom is követi őket szorosan: Brian Linthicum - Michigan State.
A folyamat sosem ér véget. Megoldás lehet például a 4-3 LOLB illetve 3-4 LILB posztok mostohagyerek státuszának megváltoztatása. Néhol be nem vált LBk, kiöregedő sztárok, project ifjoncok játsszák. Vagy más okból az egysíkú run stopperek (vagy épp egy pass rusher). Ők többnyire olcsók, és ha a csapat megtalálja a 4-3 ROLB+MLB, illetve 3-4ben a két OLB+playmaker RILB játékosát itt spórolnak. Ugyanis lehetetlen 11 sztárt összeigazolni. De CB manapság már kell minőségi, stb. Azonban ezen játékosok gyakran képtelenek tartani a TE szörnyeket emberezésben, zónázásban segítség nélkül. Amennyiben ezen meccsek száma emelkedik, muszáj lesz kimondottan erre a posztra született tehetségek beszerzését biztosítani. Vagyis olyan gyors, cover játékban kiemelkedő nagyjából 6'2+ magas 245-255 font súlyú srácokat (jelenleg, főleg ILBként a 230 is elég), akik egyedül is boldogulnak TE játék (kiemelten YAC) és futás ellen egyaránt.
Végezetül még annyival tartozom, hogy felsorolom mit is mutatott 2011ben a Tight End poszt krémje a yardok és TDok tekintetében. Amiről annyit mondott Mike Mayock szakíró, hogy 2011 a Tight Endek éve volt. Lássuk:
1. Rob Gronkowski: 90 catches, 1,327 yards (NFL record), 17 TDs (NFL record)
2. Jimmy Graham: 99 catches, 1,310 yards, 11 TDs
3. Jason Witten: 79 catches, 942 yards, 5 TDs
4. Aaron Hernandez: 79 catches, 910 yards, 7 TDs
5. Tony Gonzalez: 80 catches, 875 yards, 7 TDs
6. Dustin Keller: 65 catches, 815 yards, 5 TDs
7. Brent Celek: 62 catches, 811 yards, 5 TDs
8. Fred Davis: 59 catches, 796 yards, 3 TDs
9. Vernon Davis: 67 catches, 792 yards, 6 TDs
10. Antonio Gates: 64 catches, 778 yards, 7 TDs
