Kezdő amerikaifoci nézők visszatérő kérdése, hogy a 1st downt jelző vonal hogyan kerül a közvetítések során a pályára. Erre rögtön rávághatnánk, hogy számítógéppel, és ez nagyjából igaz is, de amilyen egyszerűnek tűnik, annál jóval bonyolultabb a megoldás.

A Sportvision cég "1st and Ten" nevű fejlesztése 1998. szeptember 27-én debütált az ESPN-en, a Cincinnati-Baltimore mérkőzésen. A technológia gyorsan elterjedt a többi televíziós társaságnál is, főleg összetettségéhez képest, ugyanis a megvalósításhoz nyolc komputer és legalább négy fős kezelői személyzet szükségeltetik. Az alábbi akadályok vártak kiküszöbölésre:

- A rendszernek ismernie kell a kameraképek beállítását minden perspektívából

- A rendszernek ismernie kell minden egyes képnél a yardvonalak elhelyezkedését

- Mivel az operatőrök mozgatják (zoomolnak, pánoznak, fókuszálnak, stb.) is a kamerát, muszáj értelmezni az összes apró változtással járó következményt

- A panning, a pánozás (vagy más fordításban svinkelés) alapelve a mozgó téma állandó követése, így rendszernek másodpercenként 30 képkockát kell értelmeznie

- A futballpálya nem lapos az esőelvezetés és egyéb tényezők miatt, a rendszernek követnie kell a talaj síkját

- Magát a meccset több kamerával veszik több különböző pozícióból, ezért a rendszernek egyszerre együtt kell dolgoznia ezekkel

- A rendszernek észlelnie kell a játékosokat, a játékvezetőket és persze labdát, hogy őket ne fesse át

- Ki kell szűrni a számos közvetítések alatt használt grafikont, táblázatot is

A hardware kulcselemei a speciális állványok, melyek a televíziós kamerákat tartják, ez továbbítja a megfelelő jeleket a hálózatnak. Emellett a teljes pályát 3D-ben modellezik, így lehet majd belőni a first down pontos helyét. Kritikusak még a színpaletták, hogy különbséget tudjon tenni a rendszer a gyep színe és minden más között. Mindebben tehát nyolc számítógép segédkezik:

- 4 nagyteljesítményű SGI komputer

- 1 PC

- 3 egyedi gép az összehangoló műveletekre

A vonal meghúzásához a központi számítógép ezeket az információkat gyűjti össze:

- A virtuális modell adatai az aktuális pályáról (a kickoff előtt készítik el) és a speciális állványoktól származó adatok a kamera látószögeiről

- A nyers videókép az épp adásba kerülő kamerától

- Két különböző színpaletta, az egyik a talaj azon színeit reprezentálja, melyek átszíneződnek, a másik amelyek nem (ez teszi lehetővé, hogy egy játékos "átsétáljon" a sárga csíkon, és ezért tűnik úgy mintha tényleg odafestették volna)

Szóval a rendszer meghatározza a 1st down vonalának pozícióját, és ezzel együtt megy adásba a kép, másodpercenként 60-szori frissítéssel, de előtte még szükséges pár kockányi késleltetés a szinkronizációhoz. Mint említettem, a gépek mellett négy ember munkája ez:

- A kijelölő és az operátor helyezi el manuálisan a korrekt pontra a vonalat (a kommentátorok párszor el is mondják, ez nem hivatalos, minimális eltérés becsúszhat)

- Két Sportvision operátor felügyeli a folyamatot és eszközöl kellő esetben kis változtatásokat (főként az időjárás függvényében)

Az egész nagyon jellemző az amerikaifutballra: az első blikkre rendkívül szimpla szisztéma mögött egy roppant komplikált rendszer húzódik.